Önmegvalósítás és fejlesztés perenye község kulturális és természeti értékeinek közösségi szintű, innovatív felhasználásával - az egész életen át tartó tanulás és a fenntartható fejlődés jegyében, a tÁmpo "Építő közösségek" 3. ütemének keretében tÁmop - 3.2.3/a-11/1-2012-0142

Az Önkormányzat - jelen esetben speciális megvalósító szervezet is - feladata, hogy a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével - a helyi hagyományok, kistelepülési lehetőségek és sajátosságok alapján – meghatározza az önkormányzat által támogatandó közművelődési, köznevelési és oktatási tevékenységeket, azok ellátásának módját, feltételeit és finanszírozási formáját. 
A közművelődési tevékenység feltételeinek szabályozása során arra törekszik, hogy biztosítsa Perenye község polgárainak jogát:
 - a kulturális örökség megismerésére, jövő nemzedék számára történő átörökítésére, 
- a közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételére (fiókkönyvtár, Művelődési Ház), 
- műveltsége és készségei életének minden szakaszában való gyarapítására, 
- közművelődési közösségi szintér szervezésére. 

Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során hangsúlyos feladatának tekinti: 
- az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási lehetőségek megteremtését, 
- a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, épített örökségeinek, hagyományainak feltárását, népszerűsítését, 
- az ünnepek kultúrájának gondozását, 
- a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életterének segítését, 
- a különböző művészeti ágak közötti kapcsolatok ápolását, azok bemutatkozási lehetőségeinek szélesítését, 
- a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítását, 
- a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését, 
- az egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítását. 

A pályázó önkormányzat célkitűzése, hogy éljen a jogszabályok, a pályázatok, vállalkozások, a gazdaságfejlesztés nyújtotta népesség-megtartó és munkahelyteremtő lehetőségekkel. A térség, a település gazdasági növekedésének egyik alappillére az egész életen át tartó tanulás. Szakszerű, irányított, intenzív fejlesztő tevékenységgel olyan innovatív konstrukciókat kell kialakítania, ahol az elméleti ismeretek és a gyakorlati tevékenységek bővülhetnek, a személyes aktivitás, kreatív gondolkodás magas hozzáadott értékű produktumokat eredményez. A gazdaságfejlődés egyik alappontja, hogy az iskolarendszerben megszerzett tudást, képességeket, kreativitást továbbfejlesszük, elérhetővé tegyük mindenki számára. Ezek hozzásegíthetik a települést, hogy az életminőség javításával hozzájáruljanak a népesség-megtartásához. Ez a típusú népesség-megtartó erő, mint új innováció a helyi gazdasági fejlődés motorja lehet. Stratégiai célunk a helyi tehetséges fiatalok megtartása, motiválása, életpályájuk kiteljesedésének segítése. A település életében, közösség formálásában eddig is kiemelkedő szerepet kapott a helyi örökség feltárása, az ehhez kapcsolódó értéktár létrehozása, a néphagyományok őrzése, kreatív iparban történő felhasználása. A jelenlegi programmal ezen ismeretek, kulcskompetenciák birtoklása hosszabb távon hozzájárul a település és a térség gazdasági növekedéséhez, a foglalkozás javításához, kisebb vállalkozások kialakulásához. Új tanulási formák bemutatása a gyermek és ifjúsági korosztály számára szakmai fejlődési lehetőség. Tudatosodhat a célcsoport számára, hogy új ötletek megvalósítása mindig valami minőségi változást, új létrehozását is jelentheti. Az új típusú innovációk az iskolán kívüli, kreatív kompetenciafejlesztés intézményi rendszerhez kapcsolásával, széleskörű együttműködések, új programok, rendezvények létrejöttét valósítják meg. 

Célcsoport és igényeinek feltérképezése

A pályázat közvetlen célcsoportját elsősorban azok a helyi fiatalok adják, akik részt vehetnek a foglalkozás sorozatokon. Perenyében a 6-18 éves korosztályba 46 fiú és 46 lány tartozik. Ide sorolhatók még azok a diákok, akik az intézményi együttműködési megállapodással érintett közoktatási intézményekben tanulnak. A gencsapáti Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézménnyel valamint a kőszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződésünk alapján az érintett hátrányos helyzetű (állami gondoskodás alatt álló fiatalok) és a sajátos nevelési igényű gyermekek is lehetőséget kapnak a projektbe való bekapcsolódásra. Közvetett haszonélvezői lehetnek a projektnek a helyi és környező települések lakóin túl mindazok, akikhez a kreatív foglalkozás sorozatok eredményei (produktumok) eljutnak – akár közvetlen (előadás, kiállítás, kiadvány, stb.), akár közvetett (internet, média, stb.) módon. 
A projekt célcsoportjának meghatározása során igénybe vettük a regionális Munkaügyi Központ és Perenye Község Önkormányzat statisztikai adatait. Szükségletfelmérő kérdőívet töltettünk ki az érintett célcsoporttal, továbbá személyes elbeszélgetés keretében a kreatív iparral kapcsolatos szakmai estet szerveztünk (a célcsoport beazonosítása, jelenlegi készségeik, képességeik, igényeik feltérképezése, a pontos célok meghatározása érdekében). A célcsoport körében végzett szükségletfelmérés eredményei alapján a helyi általános iskolások döntő többsége (84,5%) nem tudja pontosan, hogy milyen pályát válasszon. A középiskolások továbbtanulásának sarkalatos problémája a finanszírozási lehetőségek biztosítása, a megszerzendő diploma használhatósága. Aktivitásukat tekintve a kérdőívet kitöltők 52%-a jár rendszeresen szakkörre, 62% vett már részt szakmai vagy művészeti megmérettetésen. A kreatív iparterületek között 38%-kal az előadóművészetek, 33,4%-kal a fotográfia a legnépszerűbb. Ennek megfelelően pályázatunkat erre a két célterületre fókuszáltuk. Mindezek értékelése alapján állítottuk össze a megalapozó szükségleteket tartalmazó tanulmányunkat, ami a projekt tervezése során mindvégig kiemelt prioritást élvezett. 

Előadó művészet

Mottó: „Csak az előrelátó ember néz gyakran a múltba!” (Pascal)


Perenye község máig gazdag világi és vallásos néphagyományokban egyaránt. A jelenleg is működő Szent Ágota-templom alapítása 250. évfordulójára, 2011-ben jelentettünk meg a község népességéről és a templom történetéről egy 520 oldalas, tudományos szempontból jegyzetelt tanulmánykötet „Ecclesia Agathae - A 250 esztendős perenyei templom tanulmánykötete és népének-hanglemezei” címmel a budapesti székhelyű Magyar Napló könyvkiadónál (Szerk. Medgyesy S. Norbert). A könyvhöz két hanglemez kapcsolódik, amely a község páratlanul értékes, 16–18. századi dallamok sokaságát őrző népénekkincsét teszi közzé. (Az egyik lemez egy 76 perces válogatás, a másik lemez egy, közel 10 órás népének CD-ROM-ot tár hallgatói elé.) Az énekeket Perenye község területén vettük magnóra 16 esztendő alatt, 12 adatközlőtől. A CD-ROM-on dallamtörténeti rendben kiadott népénekek az egész vasi, sőt, nyugat-dunántúli népénekhagyomány reprezentánsai. A lemezeket szerkesztette: Németh István. A következő esztendőkben a világi népénekek gyűjtésével, rendszerezésével és a 2011-es hangzó – közel 10 órás CD-ROM – kiadásával már megalapozott kutató-, magyarázó, szöveg- és dallamkiadó, továbbá a modern pedagógiai eszközöket alkalmazó újratanító munkát szeretnénk folytatni.

Pályázatunknak az előadóművészetek terén három irányt szabtunk:

1. A jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő dramatikus népszokások és népdalok gyűjtésének lezárását, archiválását, rendszerezését, újratanítását és népzenei értéktár kiadását könyv és DVD-lemez formájában;

2. Az emberi élet fordulóihoz köthető szokásanyag gyűjtését, rendszerezését, újratanítását és kiadását nyomtatott és elektronikus formában.

3. Perenyei népzenei tábor keretén belül a velünk élő néphagyományok, népszokások összefoglaló feldolgozását tervezzük. 

Projektünk során az élő hagyományt vetnénk össze az írott forrásokkal, mindenkor figyelembe véve Kodály Zoltán erre vonatkozó megállapítását: „A magyar értékesebb része nem a kézirattárak porából, hanem élő forrásból, a nép emlékezetéből került ki. „ Ezt támasztja alá azoknak a helyi vendég előadóknak a pályázatban is betöltendő szerepe - Bejczi Józsefné Hittaller Anna: megyei kitünktetett népi énekes, Beke József: a Perenyei Férfi Népdalkör alapító tagja – akik életük során jelentős népének kincset halmoztak fel, és fő törekvésüknek tekintik ezek korhű, eredeti formájukban történő átörökítését a jövő nemzedék számára. Az újratanításra és kiadásra váró tételek többféle, írásos és szóbeliségben megőrzött forrásokból származnak, amelyeket együttesen vizsgálunk: egyrészt 18–19. századi, eddig kiadatlan, még kéziratban lévő, nyugat-dunántúli énekes- és daloskönyvekből merítünk; másrészt pedig e tájegységnek az 1890-es évektől napjainkig tartó néprajzi és népzenei gyűjtéseiből (Vikár Béla, Lajtha László, Békefi Antal, Erdélyi Zsuzsanna) válogatunk, támaszkodva a közösségi népi emlékezet megtartó erejére. Az írott források szövegeit a nótajelzéseikben megadott dallamalak népi változatában szólaltatnánk meg a kreatív foglalkozássorozat alkalmain és az abból kiadandó DVD-lemezen.

Munkánk interdiszciplináris jellegű: egyesíti a zene-, a tánc-, az irodalom-, az életmód-, a mentalitás- és a helytörténet, továbbá a néprajzkutatás együttes eredményeit. Az eredeti, tiszta forrásból merített néphagyomány értéket közvetít, a tanuló diákokat egymásra való odafigyelésre és türelemre neveli és az egészséges emberi élet megbecsülésére oktatja. Sajátos lelkületet képvisel, amely önmagában is, komplex módon nevelő és képességfejlesztő hatású. A diákságban kialakul egyfajta jó stílusérzék, amely értékjelző mértékegység lehet egy életen át, a diák későbbi munkahelyein és a mindennapi életében egyaránt. Kodály Zoltán tanácsát vesszük figyelembe: „Építeni csak a meglévőre lehet, a néphagyományra, mint alapra, különben a levegőbe építünk.” A szokások és dalaik újratanítása közösséget épít, egészséges szocializációs érzéket alakít ki, segít a hátrányos szociális helyzetű személyek felzárkóztatásában. A gyermekeken keresztül a szülőket és a nagyszülőket is szeretnénk bevonni ebbe a munkába. A nyugati határvidék hagyományos népi kultúrájának színvonalas ápolása a nemzeti tudattal együtt a szülőföldhöz való ragaszkodást is megerősíti, amely ebben a régióban munkahelyeket teremthet a későbbiekben. A népdal- és népszokás-tanítás modern drámapedagógiai eszközökkel a diákság kompetenciáját fejleszti az előadókészség, a kreativitás, a színpadi fellépés és a válogatott beszédstílus terén. Projektünk a rejtett készségek kibontakoztatására, gyermekkortól ápolt tehetségkutatásra és gondozásra nyújt kiváló lehetőséget. Ezáltal e tájegység kulturális jövőjét alapozhatja meg. Az európai párhuzamokkal rendelkező és emellett sajátosan magyar gyökerekből táplálkozó szokások egyedisége e tájra jellemző turisztikai fejlesztéseket generálhat, amely ugyancsak munkahelyeket teremt ezen a vidéken.

Igyekeztünk a közös pontokra támaszkodva kidolgozni a tematikát. Így kapott helyet az „Vox Humana”- a daloló ember című kiállítás, mely során a fotó tematikában tevékenykedő célcsoport a portrékészítés fortélyait az előadó művészeti csoportok tevékenységének dokumentálása közben tanulja meg. A legjobb alkotásokból kiállítást rendezünk. Kiemelt célunk a helyi közösség megerősítése, az elvándorlás megakadályozása, de ezt a célcsoport felé azzal is kívánjuk bizonyítani, hogy programunkban kiemelten kezeljük a felőlük és a faluközösség felől érkező új ötleteket. Önkéntesként segíteni készülő zeneművészeti szakközépiskolások és zeneakadémisták a pályaorientációt is segíthetik a személyes találkozások alkalmával, mind a szakköri, mind az intenzív alkotótábor során. A fejlesztés alapja a kompetencia és képességfejlesztés céljainak meghatározásakor a gyermekek egyéni készségeinek felmérése, mely biztosítja ezeken a területeken az egyéni fejlesztési lehetőséget, valamint segíti a tehetség felismerését és kibontakoztatását. Pályázatunk megvalósulását folyamatosan monitorozzuk mind az alkotófolyamat, mind a produktumok szempontjából. Formái a kérdőívek mellett szakmai estek és pályázati versenyek rendezése (prózai értékelő beszámolók, média megjelenések, kiállítás- és műsortervek, stb.). Ezek nemcsak a célcsoport, hanem a kortársaik, valamint az oktatók, a családok, az iskolák és tanáraik, a falu közössége számára is nyitottak lesznek. Értékelésükbe régiós és országos szakmai szervezeteket és szakértőket kívánunk bevonni.
A projektcélok és a várt eredmények megvalósulásának biztosítéka a helyi tudáson alapuló témakijelölés, a felhasznált módszerek, a kiváló szakemberek, a faluközösség támogatása, a közreműködő intézmények elkötelezettsége, az önkéntesek lelkesedése mellett, hogy a folyamat során nyitva hagyjuk a célcsoport innovációja nyomán a teret új célok, új termékek kialakítására, és ez által a Vas megyei Perenye és vonzáskörzete kreatív iparának további fejlődősére.

Célkitűzéseink között szerepel a perenyei és környékbeli népszokások és népdalkincs önálló könyv formájában, kottákkal, teljes szövegváltozattal és szakszerű elemzéssel való kiadása. Emellett olyan, kísérőfüzettel ellátott DVD-lemezt szeretnénk megjelentetni, amelyen a kreatív foglalkozássorozatban részt vevő diákok maguk keltik életre és adják elő ezeket a népi dramatikus kincseket, dalokat és táncokat.

Tevékenységünk mintaprojekt lehet, hiszen a közreműködők köre felölel a perenyei Aranyhíd Óvodától a Gencsapáti Gróf Apponyi Albert Általános Iskolán át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanári és növendékkaráig minden korosztályt, oktatót, művész-tanárt, kisdiákot és egyetemista növendéket egyaránt, valamint az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet kutatóit és Népzenei Archívumának páratlanul gazdag, sok vasi hanganyagot tartalmazó hangtárát. A budapesti Hagyományok Háza–Lajtha László Népzenei Gyűjtemény kiadatlan anyaga, Lajtha László és Tóth Margit kéziratos hagyatéka vasi és Sopron megyei gyűjtésekből kimeríthetetlen és eddig nagyrészt ismeretlen forrásként áll rendelkezésünkre. A projekt lehetőséget adhat arra, hogy az összegyűjtött néprajzi és népzenei forrásanyagot a levéltári és könyvtári háttérkutatással együtt teljes mértékben; az esztendő ünnepeire és az emberi élet nagy fordulóira koncentrálva, komplex látásmóddal, interdiszciplináris módszerekkel feldolgozzuk, publikáljuk és ezt a gyakorlatba ültessük át az óvoda nagycsoportjától kezdve a felsőoktatásig. A projekt során vendégszerepléseket tervezünk, és mintabemutatókat tartanánk, amelynek révén az elért elméleti és gyakorlati eredmények exportálhatók lennének.
 

Foglalkozás-vezetők 

Vakler Anna

Született: 1967 Tudományos fokozat, egyetemi beosztás:egyetemi tanársegéd Tanszék: Népzene Oktatott tárgy: népiének, kamaraének

Tanulmányok: 1989: MMK, Székesfehérvár: népművelő szervező-ügyintéző középfokú szakvizsga 1996: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék: ének-zene, népzene tanár 2001: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszék,diploma: okleveles etnográfus Oktatói tevékenység: 1989-től:HermannLászló Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Székesfehérvár - népzene- és néprajz tanár 1995 - 2001:Általános Iskola, Jenő - ének-zene tanár 1997- 2000: KalászMűvészeti Iskola, Budakalász - népzene- és néprajz tanár 1999 - 2002: Csitáry Emil Művészeti Műhely, Székesfehérvár - népzene tanár 2003 - 2005: Általános és Művészeti iskola, Soponya - népzene tanár 2002 - 2005: Sárvíz Művészeti Alapiskola, Aba - népzene- és néprajz tanár 2007/2008-as tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszakának oktatója

Munkahelyek: 1985-1989: Öreghegyi ésFelsővárosi Művelődési Ház, Székesfehérvár - népművelő 2001-2002: Fejér Megyei Művelődési Központ - népművészeti referens Művészeti tevékenység: Népdalénekesként koncerteken való közreműködés, Rendhagyó népdalének órák, énekórák, néprajz órák megtartása, Koncertek, bemutatók szervezése, rendezése, konferálása, Rendszeres alkotóközösségek vezetése: Dúdoló Énekegyüttes, Guzsalyas, Kisguzsalyas, Kalala együttesek, Alkalmi általános és középiskolai együttesek vezetése: Pittypang, Béreslegények, Rokolya, Kaláris, Apraja, 1989-től a Hermann László Zeneiskola Bakony Népzenei Együttese (Műv. vezető: Bódi Árpád) énekeseinek tanítása, fesztiválokra, versenyekre, külföldi utakra való felkészítése, Népzenei Konferencia és Gálaműsor megszervezése és rendezése Kaposvárott a 70 éves Olsvai Imre népzenekutató tiszteletére: 2001. március 30-31. Gálaműsor szerkesztése és konferálása a Kecskeméti Országos Népzenei Találkozón, Népzenei videó- és hangfelvételek szerkesztése, rendezése Népzenei versenyek szervezése, rendezése: A csoportos népdaléneklési verseny szakmai feltételeinek kidolgozása és a versenyforma meghonosítása a 6-22 éves korosztály számára. E tevékenységet elismerve az Oktatási Minisztérium 2004-ben a tanulmányi versenyek sorába emelte ezt a művészeti formát, 2003-banaz Oktatási Minisztérium által meghirdetett országos népdaléneklési tanulmányi verseny új szakmai feltételeinek kidolgozása, A 1990 óta: a Fejér Megyei Népdaléneklési Versenyek szervezésében való közreműködés, 1995-ben és 2000-ben a Dunántúli Népdaléneklési Verseny szervezése, rendezése, 1999. Pesovár Ferenc Dunántúli Népdaléneklési Verseny szervezése, rendezése, 2000: I. Országos Pesovár Ferenc Csoportos Népdaléneklési Verseny szervezése, rendezése, 2001: II. Országos Pesovár Ferenc Csoportos Népdaléneklési Verseny szervezése, rendezése 2002: Az Országos Népzenei Verseny Dunántúli Területi Döntőjének megszervezése, lebonyolítása, 2003: III. Országos Pesovár Ferenc Csoportos Népdaléneklési Verseny szervezése, rendezése az FMMK-val közösen, 2004. április 23-25. között megrendezett Országos Népdaléneklési Verseny szervezésének koordinálása, Népi énekes tábor szervezése, lebonyolítása a sárközi Decsen, majd Rimócon Szakmai tevékenység: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene szak tantervi akkreditációjának előkészítése. ELTE TF Ének-Zene Tanszék: a Népzene szak tantervi akkreditációjának előkészítése, Kodolányi Főiskola: Népzene szak tantervi akkreditációjának előkészítése, Országos Szakértői Névjegyzék: népzene szakirány (alapfokú és középfokú művészetoktatás), 2000-től a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet szaktanácsadója, A Közoktatási Modernizációs Alapítvány Művészetoktatási pályázatán új tankönyvek megírására nyert pályázat: Magyar Népi Énekiskola IV-V. kötet, Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium digitális tananyag pályázatán nyertes pályázat: Sulinet, Népzene, 2004-től: a Magyar Népzene Alapjai közismereti érettségi tárgy tantárgyi bizottságának tagja, 2001-től: a Fejér Megyei Népzenei Műhely elnöke, A ZETA Népzenetanári Tagozatában való munka, Népzene oktatási, Népdaloktatási Konferenciák szervezése: Budakalász (1996, 1998.), Székesfehérvár (2000, 2001, 2003, 2004.), Megyei, országos zsűrizések, továbbképzések

Főbb publikációk: 1996: Népi ének tantárgy tanterve zeneiskolák számára.(Szerzőtárs: Bodza Klára) Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest 1997: Népi ének tantárgy tanterve zeneművészeti szakközépiskolák számára. (Szerzőtárs: Bodza Klára) Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest 1998: Néprajz tantárgy tanterve zeneiskolák számára. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest 2000: Magyar Népi Énekiskola III. (Szerzőtárs: Bodza Klára) Magyar Művelődési Intézet 2005: Magyar Népi Énekiskola IV. (Szerzőtárs: Bodza Klára) Hagyományok Háza 

Díjak, kitüntetések: 1989: Népművészet Ifjú Mestere díj 1998: Pesovár Ferenc díj 2000: Schneider Lajos díj 2002: Lánczos Kornél- Szekfű Gyula Ösztöndíj 2002: III. Országos Népzenei Verseny Tanári díj 2008: Artisjus díj Elérhetőség: anna.vakler[kukac]gmail.com



Dr. Medgyesy-Schmikli Norbert

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára 
Perenye község Díszpolgára 
A népi hagyományok (népdalok, népszokások, népénekek és archaikus népi imádságok) gyűjtője Perenye községben és környékén; a gyűjtött anyag rendszerezője, a népszokásokról szóló tervezett könyv írója és rendszeres előadó a pályázat megvalósítása során.


Szakmai tapasztalat
1998. december 1-jétől folyamatosan. 

Foglalkozás / beosztás 1.) Levéltári kutatás (Történeti Hivatal, Budapest, 1998. december 1.–2001. január 31.). 2.) Egyetemi tanársegéd (PPKE BTK Történettudományi Intézet, 2001. február 1.–2009. december 31.). 3.) Egyetemi adjunktus (PPKE BTK Történettudományi Intézet, 2010. január 1–től folyamatosan). 4.) Óraadó tanár (LFZE Zenepedagógia Tanszék, 2007. szeptember 1.–2010. június 30.) 5.) Vendégelőadó (LFZE Népzene Tanszék, Budapest, 2008–tól folyamatosan.) 

Főbb tevékenységek és feladatkörök Tudományos, levéltári és könyvtári kutatás; népének-gyűjtés; egyetemi oktatás. 

A munkáltató neve és címe Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Történettudományi Intézet, 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. 

Tevékenység típusa, ágazat Egyetemi adjunktus, típusa: oktatás, tudományos kutatás és publikálás 

Tanulmányok
2001–2004: Történettudományi Doktori (PhD) Iskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem (védés: Piliscsaba, 2006. október 20. eredmény: summa cum laude) 2000: Johannes Gutenberg-Universität, Mainz, Németország (ERASMUS-képzés, 1 szemeszter) 1999: Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár (CEEPUS-ösztöndíj) 1995–2001: Történelem – Régi magyarországi irodalom – Mediévisztika szak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba) 1991–1995: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr 1983–1991: Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, zongora tanszak, Győr 1983–1991: Radnóti Miklós Általános Iskola, majd 1985-től Kossuth Lajos Általános Iskola, Győr 
Végzettség / képesítés 
Középiskolai történelem tanár; régi magyarországi irodalom-kutató 
Főbb tárgyak / gyakorlati képzés 
Fő tárgyak: Történelem és magyar irodalom Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Az oktatást nyújtó intézmény neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Típusa: egyetemi képzés és doktori (PhD) képzés 

Társas készségek és kompetenciák 1.) Az egyetemi hallgatókból, tanítványokból álló, 18. századi, magyar nyelvű iskolai színdarabokat előadó Boldog Özséb Színtársulatot 2002 óta szervezem és vezetem: eddig 43 előadás során 10 db, 18. századi iskoladrámát mutattunk be, a színjátszókörben eddig 94 egyetemi és doktorandusz hallgató szerepelt. A színjátszókör 2008 decembere óta együttműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékével. A társulat munkája nyomán „Régi Magyar Színpad” címmel, 2010-ben 7 db DVD-lemez jelent meg audiovizuális egyetemi jegyzetként.
2.) A gregorián tételeket és népénekeket éneklő, egyetemi Kájoni János Scholát 2002–2008 között vezettem Piliscsabán. Az egyetemi ünnepségek mellett egyházzenei fesztiválokon énekeltünk, és 1–1 hangversenyt adtunk Csíksomlyón 2007. november 17-én és az LFZE Népzene Tanszék népi ének szakos növendékeivel közösen Győrött, 2008. június 28-án. 
3.) 1997. augusztus 28-a és 2012. február 29-e között hazai és nemzetközi konferenciákon összesen 31 db magyar és német nyelvű előadást tartottam. 

Szervezési készségek és kompetenciák 
3 alkalommal szerveztem nemzetközi tudományos konferenciát: 1.) 2002. október 14–15-én, Piliscsabán 87 előadóval, „A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára” címmel; 2.) 2007. június 25–27-én, Győrött 31 előadóval, „Vállal magasb mindeneknél – Konferencia a Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évfordulóján” címmel; 3.) 2009. október 14–15-én, Piliscsabán és Budapesten 64 előadóval, „800 éves a Ferences Rend. Tudományos konferencia a Rend közép-európai művelődéstörténeti tevékenységéről” címmel. Mindhárom szimpóziumhoz művészeti programok csatlakoztak: barokk iskoladráma-előadás, hangverseny, kiállítás-megnyitó. 

Művészi készségek és kompetenciák Tiszta és bátor énekhang, elsősorban népdalok, népénekek és gregorián énektételek előadása, tanítása.